Még egy mese, és utána igérem, leszakadok a témáról. Ez az uccsó:-)
Szóval: "Pumukli elvesz ezt, Pumukli elvesz azt...":-) Ha Pumukli létezik, akkor vagy öregkori dementia (senilitas) van, vagy szétestél valamiféle módosult tudatállapotba vagy nem tudom...:-)
Néha vannak napok, amikor világosan emlékszem (ismered az érzést, nem?), hogy oda(!) tettem, többször is megnézem, aztán mégsincs ott, nincs sehol....
Mikor harmadjára is ellenőrzöm AZT a helyet, akkor meg csak ott terem, hirtelen, mintha mindig is ott lett volna. De én tudom, hogy nem, ismétlem: világosan emlékszem. Nyílvánvaló: Pumukli volt.
Most úgy saccolom, évenként egy nap, de állítólag, idővel egyre gyakoribbá válnak ezek az EGY napok:-)
4 megjegyzés:
Elénézést a 3 "Hát ez JÓ!"-ért, Én már csak ilyen vagyok...
És akkor Én írok Meseblogot... :)
Hát persze, hogy TE:-) Én nem írtam mesét, csak mesé(k)ről írtam. Az nem ugyanaz:-)
Most viccelsz? Nekem ez heti legalább két nap megesik. Az baj, tudom, mert szét vagyok esve, de ez van.
Ki mondta, hogy viccelek?
PUMUKLI meghatározza az életünk. Azért találtuk ki a manókat, hogy legyen magyarázat:-)
Egyébként én bírom a manókat! Könnyebb erre fogni, mint arra, hogy hülyülök. Butulok. Bocs.
A "Virágot Algenon"-nak annyira para, hogy inkább Pumukli, ha érted, mire gondolok... (EST.fm szlogen volt:-))
Megjegyzés küldése