Oldalak

2009. augusztus 6., csütörtök

Az Indexről


Úgy látom, fejlődik az Index. Már nem csupán szenzációhajhász cikkeket hoznak le, hanem interjút, amely szakemberrel készült, ami a pszichológiát illeti. És itt spec.arra a Rorschach cikkre gondolok, amiről írtam már, csak mielőtt megszólalsz....Tartalmilag nem mondhatok többet én sem, mint ami elhangzik alábbi cikkben, hiszen helyén van az anyag.Részemről az index maradjon az interjúnál. Ne próbáljon meg "tudományoskodni", mert kaptárba nyúl!

Az ő szemszögükből nézve, nyílván jó, ha azok is olvasnak, akiket nem érdekel különösképpen az anyag, csak valami buta játék, bár nem gondoltam volna, hogy pont ennek a célcsoportnak szánják az írásaikat:-( Az egész story nem szól másról, mint egy szakmai vita kitálalásáról, ami hát... nem éppen az újságírót járatja, hanem a szakmát.

Ha lerántom erről a leplet és pont az újságírásra teszem rá ugyanezt a sablont, akkor nagyon egyszerű a magyarázat. Nem az a baj, hogy megismerhetünk egy módszert, amit alkalmaznak a pszichológusok és nem is arról szól a fáma, hogy már nem jogvédettek a táblák, hanem arról, hogy az újságírónak sem kell megnevezni a forrást, ha kiszívárog valami.

Képezheti szakmai vita tárgyát, hogy milyen forrásból használnak anyagokat, vállalják vagy nem vállalják, esetleg torzítanak rajta vagy nyíltan kitálalják, keletkeztetve ezzel egy jó kis botrányt. De ez szakmai vita. Az olvasót nem érdekli, honnan van az anyag, ki a forrás.
És nem cikkeznek a lapok lejáratva egymást, névvel, mert azért valahol mégiscsak létezik az a humbug, hogy betyárbecsület, etika, kódex, vagy az, ami....

Épp ezért nem értem, hogy ha saját maguknak kijár a tisztelet, ilyen értelemben, akkor egy másik tudománynak miért nem jár ez ki?
Havas mondogatta az óráin: - Tudom, hogy azzal a naív elképzeléssel jöttek, van érzékük az íráshoz, tehetségesek. Ez egy szakma. Semmi köze az irodalomhoz, a szakmát meg kell tanulni. - nem pontos az idézet, mert évekkel ezelőtt volt, amikor kommunikáció szakra jártam. De nem is fontos ez!

Amíg az irodalom tudomány (irodalomtudomány), az újságírás viszont favágó munka, néhol belefarigcsálva:-) egy-egy költői mondatot, addig nem szép dolog lejáratni a pszichológiát, mint tudományt, hivatkozva a pszichológia, mint szakma, vitáira. Hiszen ez utóbbi "csak" a gyakorlat, bár kétségkívül ugyanazzal a névvel illetik, mint az elméleti alapokat.

Azért szükséges rossz az öncenzúra, mert magad járatod, mert lesznek, akik utálni fognak, mert állítólag (fejvadász véleménye), nem mutat túl jól az önéletrajzodban, hogy van benned újságírói-véna. Állítólag ettől félnek az emberek, mert megkövetel egyfajta gondolkodásmódot, a jó újságírónál nem ritka, hogy egyszerre racionális és kreatív.

Ha nem mondtam volna, sokan utálják az újságírókat, mert hatalmuk van. Ezért nagyon fontos, hogy ÉLJ a hatalmaddal, de soha ne élj vissza. Persze, mindenki követ el hibákat.
Az, hogy kitartanak amellett, jól csinálták, sokkal inkább szól a butaságról. Egyszerűbb lenne elismerni, nem gondoltuk volna, hogy ez lesz belőle....elnézést és csendben maradni, amíg mindenki elfelejti az egészet.
Érdekes, hogy ennyire kitartanak az eredeti butaság mellett! Nagyon emlékeztet egy bukott kormányra, amely gyakorlatilag kiírtotta magát a jövő hatalmi struktúrájából azzal, hogy kitartott az eredeti álláspont mellett, miközben ők is jól tudták, hibáztak. Nagyon emlékeztet a jelenség a diktátorok sémáira.
Mindenkinek jár a szabadság, hogy elkövesse a hibákat és szenvedjen érte. De a történet itt nem ért véget az Index számára, ebben biztos vagyok.

Nincsenek megjegyzések: