"Tolsztoj még azt hitte, hogy van valamilyen megoldás, s afféle félállati sorsot szánt a nőknek, szüljenek és öltözzenek darócba. Ez a megoldás embertelen, beteges. De embertelen és beteges a másik is, mely a nőből mutatványos dísztárgyat csinál, érzéki remekművet. Hogyan tiszteljek valakit, hogyan adjam neki érzéseimet és gondolataimat, mikor felkeléstől lefekvésig egyebet sem csinál, mint öltözteti, keni és feni magát, hogy tessék...állítólag nekem akar tetszeni, tollaival, prémeivel és illataival...de ez sem igaz. Mindenkinek tetszeni akar, azt akarja, hogy vágyak maradjanak megjelenése után a férfiak, minden férfi idegeiben. Így élünk. Mozi, színház, utca, kávéház, étterem, a strandok, a hegyek, mindenhol ez az egészségtelen izgatás. Azt hiszed, a természetnek szüksége van erre? Ördögöt, fiam. Erre csak egy termelési rendnek és egy társadalmi berendezésnek van szüksége, melyen belül a nő önmagát árucikknek tekinti."
Márai S. (2008). Az igazi, Judit ... és az utóhang. Debrecen: Helikon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése