Mindig féltem, hogy meglátok valamit Benned. Valami olyat, amiről nincs véleményem, mert olyan mélyen van, hogy csak a rácsodálkozásig jutok el. Ilyenkor rossz, ha reagálnom kell, hiszen szavaim sincsenek arra, mit érzek. Bízom benne, hogy te is érzed, ennyi az utolsó kapaszkodó. Meglep, hogy hol volt eddig ez az éned, olyan ritkán találkozunk.
Talán eltart néhány napig, amíg megértem, hogy magam láttam meg benned, de olyat, amire jelenleg nem lennék képes. Pedig jó lenne. Gyávának érzem magam. Vagy csodállak? Egyszerűen ennyi. Lehet. Mindig a gyengébb függ erősebben. De az igazi függést nem látja senki sem, csak te érzed, ha szerencsés vagy.
Magad előtt elismerheted, hogy ennyi voltál, ennyi vagy. Bár, ha vakon csinálod végig, akkor nem kell majd hazudnod, amikor elhagyod, hogy nem volt fontos neked. Hogy másé lett vagy másként döntöttél te. Ez utóbbi sokkal nagyobb teher.
2009. április 24., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése