Pipő és a rózsák

• Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?
• Író.

Aztán jön a rengeteg megalkuvás. Lehetsz jó annak a pár embernek, aki kiváncsi rád, csak úgy, feltétel nélkül vagy éppen azért, hogy maga is elmondhassa, mennyire nem látod jól. Általában ez a lényeg, jól megmondják. Elhiszed, felveszed, átalakít.

Nem igazán számít. És most már azok sem, akik letérítettek az útról, hogy higgy magadban, mert ez fontos. Valahogy a környezetednek ez felelőtlenül tökmindegy dolog vagy szinte mindig jobban tudják. Évek kellenek, amíg felfogod, hogy felesleges vitatkozni, és harcolni, és bizonyítani.

Évekig tart, amíg olyannak is Boldog szülinapot kívánsz, csak úgy tiszteletből, aki sohasem volt a barátod. És feltétel nélkül teszed ezt.

Évekig tart megérteni, hogy már nem akarsz hazugságban élni, mert elhiszed és átírod a saját valóságod ezáltal.

Olyan világot akarsz, amiben tiszta tudsz maradni. Évek, évek, amíg szívesebben maradsz egyedül, mint hogy megalkudj magaddal, mert a szükség fontosabb. Megalkudj félelemből, mert azt hiszed, elmúlasztod és az rossz döntés.

Egyszercsak rádköszönt, hogy újra feltétel nélkül bízol magadban, mint egy gyerek. Tudod, érzed, mi az igazság. Ha ügyes varázsló-gyerek vagy, akkor elhiteted a többiekkel, hogy van kiben hinni, ha nem, akkor a felnőttek jól megmondják. Beléd látják, hogy most megcsúnyúltál.

Életem első hosszú utazást megélt rózsája megérkezett hozzám. Volt már majdnem mindenféle, romantikus, túlreagált, kötelességből kapott, alkalom diktálta és volt olyan is, ami mindig csak rózsának készült, de sohasem sikerült azzá válnia.

Amikor ránézek, látom az utat, amit megtett. Távolról érkezett és megviselte a nagy hideg. Végülis tél van, mit vártál?

Megtartom őket, mert emlékezni akarok, hogyan látnak azok, akik hisznek valamiben, ami én vagyok. És azért, mert szeretném, hogy körülvegyenek az emlékeim, hogy itt legyenek velem.

Hiába emlékeztet az apám, hogy ugyan pakoljam már el, mert a férfiak hamar levonják a konzekvenciát, hogy nem szakadtál el, nem zártad le, satöbbi, satöbbi, képtelen vagyok megválni magamtól. Hiszen az emlékekből lettem én, a túlhaladott, egyedülálló, magányos. A rossz döntésekből építkezik a jelenem, a valóságom. Hiszem, hogy ez számít. A stációk, ahol megváltozol, mert elesel a kereszttel. Valaki segít, felállsz és haladsz tovább. Mert menni kell, csinálni kell, a valóságot. Meg kell teremteni, magadból, hogy élni tudj, elfogadni és nem haragudni, sohasem haragudni, azokra, akik jól megmondják, hogy már nem ismernek rád. Megváltoztál.