Oldalak

2010. július 2., péntek

Piackutatás


Egész egyszerűen nem értem, miért a legforgalmasabb pontokon próbálnak kérdőíveket kitöltetni, véleményt kérni, vásárlói szokásokat felmérni.
Pontosabban a dolognak azt az oldalát értem, hogy így lehet sok embert elérni, megfigyelhető a kedves munkatárs, stb., de pont a lényeg hiányzik nekem ebben: az időtényező.
Én biztosan olyan helyre mennék piacot kutatni, ahol ráérnek az emberek, csak úgy üldögélnek, várnak valakit vagy elszívnak egy cigit. Ilyenkor szívesebben beszélgettünk és nyitottabbak vagyunk hülye kérdésekre is.

Elnézem szegény diákokat a Nyugatinál vagy az Oktogonnál, ahogy kitartóan kérdezik már a ki tudja hányadik embert, aki rohan, hogy ráérne-e egy pillanatra és megdöbbenek, hogy milyen buta dolog ez. Az emberek sietnek ezeken a pontokon és alapból akkora a rohanás, hogy még ha mondjuk nincs semmi különösebb dolgod sem állsz meg, mert elsodor a tömeg. Persze nem ők tehetnek róla, gondolom, oda kell menni és kész.

1 megjegyzés:

~zatrig~ írta...

ugyanúgy szervezik ezt is, mint a másik maoista melót*, a szórólapozást: ahol a legtöbb ember üget át percenként, oda raknak egy humán forgóajtót. Én kezdő diákként csináltam, onnantól ezerszer inkább rakodás, gyár, leltár, bármi.
*=kb semmi értelme, mindenki jóelőre 'utál' és ha meglátja a jegyzettömbödet/szórólapkötegedet, ívben kerül ki.