Azt mondják teher alatt nő a pálma. Ez járt a fejemben tegnap, mert iszonyúan be vagyok pánikolva (pszichomatikus tüneteim vannak - maradjunk ennyiben) az államvizsgától. Na persze, ha eljutok egyáltalán odáig, mert még mindig a szakdolgozattal küzdök. A szakdolgozattal, ami majdnem készen lenne, ha a mindent eldöntő hipotézisem nem hiányozna. Érted te ezt? Hogy ilyen hülye legyek, basszus, azért az is kivételes, komolyan. Na mindegy. Írom át, írom át, írom át, egyszer csak jó lesz és egyfolytában idegeskedem.
Na de nem is ez a lényeg. Pár nappal ezelőtt kiszúrtam a cég remek növénykéjét, ami bírja a sötétet. Most már tele vagyunk növényekkel, de kell mégegy és ma megkérdeztem a nevét az Operaház mögötti növényesnél. Agglegény pálma - "Tudja, mert olyan igénytelen". Rögtön megvettem.
Remélem, hatalmasra nő a következő hónapban, utána még nagyobbra és a felvételinél meg már óriás lesz.
Most akkor láthatod, hogy leendő pszichológusként milyen remek megküzdéseim vannak:-)
.
1 megjegyzés:
A pálma él és meghal egyszerre éppen.
Megjegyzés küldése