"Kamera-érzékeny vagyok"

Néha olyan jó kicsit másnak lenni. Ilyenkor még azt sem hiszem el, hogy újabban nem abban a világban élek, mint rég. Állítják - változom, hovatovább, alapvető értékek változnak meg bennem nap nap után. Ha valamiben biztos vagyok, akkor

az az, hogy ugyanazokat az értékeket vallom, mint rég, nem is lehetne nagyon másként.

Az viszont igaz, hogy kortyolgatva valami jóféle bort, már kevésbé problémázok dolgokon. Lazán táncolok mezítláb a fűben, mert jó, és az sem zavar, hogy pózolok a kamera előtt. A képekért csinálom, hogy megmaradjon:-)

Ilyenkor pótolom azt, ami már soha nem lehetek többé, mert a modell-én nem jön már el a gyerekkori álmaimból.

Valaki kimondta hétvégén: "Kamera-érzékeny vagyok."

Tőlem meg olyan messze van már ez az érzés, hogy ha egy-két kép jól sikerül, profilt újítok.

Nem mondanám, hogy mindenki egyetért abban, ez jó. Vannak túlzott dolgaim. Nekem a félelem leküzdéséről szól, nem másról. És egyelőre nincs jobb mód, hogy kiterjesszem az elmúlt időszakot, hogy a frusztrációimból legyen valami jó.