Kedves Barátnőmmel történő hosszas sms forgatagból ragadnék le egy mondatnál: "Nem mindenki exhib. blograjongó, nagyon okos és erről tanubizonyságot tenni akaró, rejtélyeseket író, hehe. Nem találom a szmájlit, azért heherészek! Csereteló, hehe".
Ez a megfogalmazás olyan iszonyatosan hasonlított a másik kedves barátnőm stílusához, hogy hirtelen azt hittem a csereteló nem is az, amikor van egy tartalék arra, ha megint elfelejtetted volna feltölteni és nem is az, amikor amíg megjavítják, kapsz egy másikat hasonló kategóriában, hanem az, amikor két ember kicseréli a telefonját és egymás nevében irkálnak.
Volt már ilyen irányú tapasztalat és nem is annyira fasza, igazából, ha veled csinálják. És most nem magamról, a saját tapasztalatomról beszélek, de tényleg. Persze elég jól kell ismerni a másikat, hogy az ő stílusában írkálj, de mert a barátok spontán veszik át egymás stílusát, nem is kíván meg hiper-szuper művészi hajlamot.
Kedves Mici, írjál! Mindenki tudja, hogy kiba exhibicionista vagy, a múltkor elárultad magad, hogy csak kicsit jobban, mint blograjongó, másrészt nagyon okos és erről nyílván tanubizonyságot tenni akaró (Idézem: "Na nehogy már az akadémiai szint legyen....) - tulajdonképpen én is járnék az Akadémiára, ha felvennének:-) És akkor még maradt a rejtélyeseket író, mint olyan. Hallod, jól bezavartál ezzel a cseretelóval és Zsürf stílusával. Tudod, hogy szeretlek és jó lenne, ha itt lennél, mert hiányzol. Nem is a középiskola, hanem az akadémiai szint:-)
Tudom, hogy tiltakoztál, de mert nehogy már megmondd, mit csináljak:-) megírtalak és pont, ennek minden jövőbeni következményével egyetemben. :-)
2009. július 21., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
17 megjegyzés:
Mintha kicsit kozmetikázva lenne ez a bejegyzés... :))))
Hogy érted?
Félrement... bocsesz, csak túl gyorsan dobod fel az újakat és reflexből a másodikra kommenteltem, A Kedves Szomszédhoz tartozik...:)
És bocsi Mici, hogy lelőttem az első komment lehetőségét! :)
Mici már nem fog szeretni. E'van.
Dehogynem! Ugye Mici? Szólalj meg! :)))
Egyetértek Izával!
:-))))))
Most szólok, Mici létező személy, ezért nem írok többet a nevében (Izácska, továbbra is).
Sejtettem.... :)
Ha tudnád, milyen az akadémiai szint:-)))
Már csak elvből sem, sohasem írjuk le, mégha egyet is értenénk:-)) Nem is mondjuk ki! Csak kiegészítjük valami jobbal:-)))
Gondolom, de nekem nem ment ez soha igazából, mert én az a bólogatós fajta vagyok:-)
Mici, amúgy nincs itt! Mondtam, hogy randi este a blogomon, de sajna, nem ér rá. Én meg napközben nem értem rá, mert nem olyan laza a munkám, mint neki:-)
Tényleg Fiúkák, sok a meló?:-)
Sok. De szart olvasni és kommnentelni mindig van időnk.
Egészen kivételes Izácska vagyok vagy a bolond blog megy, mint az atom:-)
Nem a blog bolod, hanem Te vagy khmmm ... na jó, összetett. Így píszí, ugye? Vigyázz a madárra baszki !
Nézd, annyiszor szerepelt már itt ez a szó, hogy egyszerűen csak mondjuk ki, ki a bolond, én vagy te?:-)
Amúgy, ŐK a Királyok fő tanácsadói. Na, hány normális uralkodót láttunk már?:-)))
Tesztet akarsz? Engem már megmértek, ezért nincs gyógyszer, bármennyire szeretnél.
Több szinten, mértek. Most ott vagyunk, hogy mérhetek én is ezt-azt, de még nem mindent:-)
A Süsü bolondságot pl. már igen:-)
Te nem mérhetsz, mert csak wannabe-szakember vagy, nem valódi. Fájt? Sajnálom. Igaz? Az.
És a bolond nem én vagyok. Vagy mondjuk úgy, és ez a maximum keddvesség, hogy én vagyok a kevésbé bolond.
Óh, de kis naív vagy. Már mindkettőtök IQ-ja rég meg van mérve:-)
Ezt azért, mert van, aki angolul olvassa a blogom, rájuk tekintettel ez a kis gyengécske hozzászólás:-)
Különben meg, nem kértem a Tóvárit, hogy zárja le, mert nem is volt itt. De azért olyan végtelenül kedves Tőled, hogy átveszed a szerepét:-)
Ezért vagy szerethető, nem magad miatt! Megcsinálják a barátaid, hogy sokkal jobb legyél. Fájt?
Most nagyon bántottalak, ugye kedves Gábor? Igazából nem is most, hanem akkor, amikor jót írtál és ez már egyből feljogosít, hogy te légy a sintér.:-)
Nem a barátaimnak köszönhetően vagyok jobb, hanem magam miatt. De minden egyéb mondatommal csak mélyebbre ásom magam arra amerre nem is akarok menni, te pedig egyre jobban elhiszed, hogy sokkal több van itt mint valójában. Engedelmeddel csatlakozom a másik bejegyzésed utolsó kommentjéhez : .
Megjegyzés küldése