Hóbort

Nagyon régóta lógok már ezzel az írással a magyar tanáromnak. Volt idő, amikor megkértem, tanítson. Nem is olyan régen volt, pár hónapja talán. Igaz, előtte tíz évig nem láttam, de úgy hittem, mindig is, valamiért kedvel, hát megpróbáltam.

Alábbiakban egy stílusgyakorlatot olvashattok, amit együtt írtunk. Az elejét ő, útmutatásként, aztán valahol, ott, hogy "Lassan felállt..." folytatom. Tanulnom kell még, ez nyílvánvaló. Mindenestre vegyük úgy, hogy fejlődöm, jó?:-)

Hóbort

És az elmaradhatatlan, mai kedvenc, Gyulának, szeretettel, nem iszom én már semmitse':-)