EP

Tudod, nem akarok fixálni a politikára, de ezt most azért megírom. Tegnap, hallgatva az EP-választás eredményeit, arra jutottunk, hogy jövőre így fog kinézni a parlament: Fidesz, Jobbik, MDF, Humán. Az MDF lesz majd a baloldali ellenzék, na jó, talán még az Mszp is bekerül, de az Szdsz nyílván nem.

Persze, hallhattunk remek politikai elemzéseket arról az M1-en, hogy talán ez az összes Jobbik-szavazó, meg honnan vannak, balról vagy jobbról, de asszem gyakorlatilag három hónap alatt összeszedni majd’ félmillió szavazót, mindenképp meghatározó, még akkor is, ha azt mondjuk, jah ez csak 35-36%-os részvétel. Ha a teljes magyar lakosság elmenne első körben, akkor is meglenne a parlamenti küszöb, bár előzetes tapasztalatok alapján, mindig van második kör és koalíció, ugye-ugyeJ

A Humán/Zöld párt is szimpi, hátha nem csak Pesten fognak kampányolni és akkor lehet belőle valamiJ

Viktor, Orbán t.i. szóról szóra egyezett a Jobbik-kal abban, hogy mit is szeretnének. Asszem, időben felismerték, még a beszéd megírása előtt, hogy nem kellene széllel szemben pisálni, bár egyelőre elsöprő többség áll mellettük.

Dávid Ibolyát nem mínősítem, mert egyszerűen idegesítő, frusztrált, hülye p., bár ő és botox-kezelt Lendvai megérdemelnék, hogy naponta 10X nézzék végig azt a reakciót, amit Morvai Krisztina produkált a nép őrjöngésére. Integetett, mint egy kislányJ így köszönte meg. Érted te ezt? Esküszöm, az a nő annyira szimpatikus nekem, egyrészt nem affektál, hanem úgy beszél, mint egy anya, amikor mesét mond a gyerekeinek, másrészt bőven sok a képzettsége és még jól is néz ki. Mégis normális, cseppet sincs elszállva. De tényleg, kicsit sem! A másik két gyönyörűségnek meg simán kiírnék egy nyugtatós menetet CsernussalJ

Az is szóba került tegnap, hogy miért ilyen buggyant az Mszp? Értem én a hatalomhoz való ragaszkodást, de milyen áron? Már csak 17%-os népszerűséget tudhatnak be. Szóval, annyira mégsem értem. Ha elengedték volna ezt a képzelt, „csendes többség” kapaszkodót, amihez úgy tűnik, már-már mániákusan ragaszkodnak, akkor még időben, elég sokan ott lehettek volna a parlamenti képviseletben, ami gyakorlatilag ugyanazt a biztos megélhetést és kapcsolati rendszert jelenti számukra, ami egy normál ember alapvető igényeit kielégíti. De nem. Maguk alá szarnak és akkor is végigviszik az „álmukat”, ha ehhez három kormány kell, ha ehhez totális tönkremenetel kell. Na ilyenkor jut eszembe az Mszp-szavazók azon szent és sérthetetlen érve Orbánnal szemben, hogy diktátor. Lehet, de az Mszp sem kevésbé az, az egész kócerájjal egyetemben.

Ha most párttag lennék, ki nem hagynám az agymosást a végérőlJ Adjon az Isten Jobb oldalt. Mindezért pedig köszönet illeti meg az Mszp-t. Ez van, totális bukás!

Hah, ide még annnyit, hogy a Jobbik ellen úgy elrontani az Szdsz ellenkampányt, hogy az nekik kedvez, gratulálok! Szánalmas!

Gyönyörű elemzést lehetne írni a pánikról, elég csak végigtekintenem. Amúgy, van itt egy kis szociálpszichológia azzal kapcsolatban, hogy a kisebbség véleménye hogyan lesz mégis meghatározó a többség ítéletalkotásában – úgy, hogy következetesen állítja. Állítólag bizonyított. Én már csak tényleg annak szurkolok, hogy ne rontsák el, el ne rontsák, basszus!

Bár, az M1 gyönyörűen leadta Vona Gábort, amikor megköszöni a szimpatizánsoknak, hogy eddig jutottak és miután az elejét és a végét jegyezzük meg: Magyar Gárda, Magyar Orvosok Szövetsége. És ez kiment az országnak. Az is tetszett, hogy végre a műsorvezető korrekt módon kezelte a feladatát. Lehet, hogy nem értett vele egyet, de nem is ez a dolga, megszakította a szocialista kamu-eszmefuttatást, amikor élőben kellett kapcsolni a Jobbik-ot. Az M1-en azért is szembetűnő ez a mozzanat, mert meggyalázva a szakmát fejet hajtanak sokszor az érdekeknek. Hátha végre felismerik, hogy mit jelent a közszolgálat, mit jelent képviselni a „vállalati víziót/missziót”. Nagyon fontos lenne, hogy az országos közszolgálati TV hiteles tájékoztatást nyújtson, minden oldalról, mert sajnos, nem sajnos, a média igenis hatalom. Az agymosás tudománya, hát elvárható, hogy a végén tiszta is legyen minden, ne csak illatos.