Egyetem, sors

Beszélgetés a metrón, Kálvinon, mozgólépcsőn, mögöttem, egy fiú és egy lány.

- Lassan elegem van ebből. Annyit járok be, hogy belesüpped a seggem a fotelbe. Aztán meg leszarom az egészet.

- Hát ha valamit nem értesz a jegyzetből, még mindig elolvashatod a könyvet. Én úgy szoktam. Amúgy, azt hallottam, jövő félévtől eltörlik az ösztöndíjat. A tanulmányit, a miénket. Csak a szociális marad. A barátnőmék egyetemén már be is jelentették.

- Hát ez geciség! Nekem az 150 ezer évente.

- Ja, hát ne motiváljon már semmi. Nem tudom, akkor mi fog.

- Na balra vagy jobbra? 

- Hát nekünk balra kell menni, nem?
- Igen, de annyira jobbra néztél... Na merre menjünk?!

A kérdéseim itt teszem fel, mert én meg úgy szoktam, ha nem értem a jegyzetet kérdéseket teszek fel: Milyen fotel? Szabó Ervin fotele? Gondolom az ELTE-ről jöttek, bár a Fővám tér éppen annyira távol van, mint közel.